Perbenyik Mailáth Kastély.
Perbenyik (szlovákul: Pribenik), a Felső-Bodrogköz kis települése, közvetlenül a magyar határ mentén fekszik, Királyhelmectől 4 km-re délre található. A kis falu látnivalója a 18. század végén épült Mailáth-kastély.
A 18. század vége felé lép be a Mailáth grófi család a falu birtokosainak sorába és ezt követően a 20. század közepéig annak meghatározója is marad. A kastély építését a 18. század végén kezdi meg Mailáth József. A kastély földszintje 1798-re épült meg. A település fejlődése folyamatos a Mailáth-család idején: szakosított lótenyésztés indult, malom és téglagyár épült, a falu környékén pedig vadászterületek lettek kialakítva. 1899-ben egy újabb emelettel bővült a kastély. Ekkor épült meg a kastély épületével egybeépítve a katolikus kápolna is. Az eklektikus stílusú, ívelt oromzattal, kisebb tornyokkal ellátott kastélyépület körül szép park épült. A parkját szökőkút, halastó díszítette.
A 20. század elején a gróf Mailáth Józsefné által alapított Nőszövetség jótékonysági programjainak is helyt adott a kastély. Az épületben később kötöde is működött, majd a II. világháború után oktatási célokra használják. A kastély jelenleg a helyi mezőgazdasági szakközépiskola intézményének ad otthont és időnként a falu reprezentációs céljait szolgálja.
Az épület egy részének megújítása befejeződött.
Borsi Rákóczi Kastély.
A közvetlenül a magyar határ mentén elhelyezkedő, a Bodrog-folyó partján fekvő Borsi (szlovákul: Borša) Sátoraljaújhelytől 3 km-re található. A falu fő nevezetessége a reneszánsz stílusban épült Rákóczi-kastély, amely II. Rákóczi Ferenc szülőháza is volt.
A Rákóczi-várkastélyt az 1570-es években építette Zeleméry Kamarás Miklós, mely 1616-ban került a Rákóczi-család tulajdonába. Az épületet az 1630-as évek környékén kibővítették, ekkor épült meg többek között az északnyugati és a déli sarokbástya, valamint az északi és a déli palotaszárny. Az U-alakú, emeletes várkastély körül még ma is látszanak az egykori vizesárkok maradványai. A várkastély reneszánsz ajtó és ablak keretei is megmaradtak. Itt született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc, későbbi erdélyi fejedelem, akinek megújított emeleti emlékszobáját ma is meg lehet tekinteni. A kastély előtt a fejedelem szobra és emléktáblája található.
A helyenként romos állapotú várkastély felújítása jelenleg is zajlik, több földszinti helység és a Rákóczi emlékszoba már megújítása már befejeződött. A teljes épület felújítását követően a kastély többfunkcióssá válik: a múzeumi-, könyvtári-, vendéglátói funkciók és konferenciaközpont kap az épületben helyet a tervek alapján. Az épület jelenleg az önkormányzat tulajdonában van.
Bodrogszerdahely Vécsey Kastély.
A Bodrog-folyó partján fekvő Bodrogszerdahely (szlovákul: Streda nad Bodrogom) közvetlen a magyar határ közelében Borsi és Királyhelmec között található. A faluban található, barokk stílusban épült Vécsey-kastély a település egykori várának helyén áll.
A régészeti ásatások már a paleolitikumból származó leleteket tártak fel. A település melletti Bálványhegyen honfoglaláskori sírokat tártak fel, a sírokban pedig egykori bőrtarsolyhoz tartozó bronz veretek kerültek elő. Első említése a 13. századból származik. A források szerint vára már állt a 13. században. A 14. században már van temploma és vásártartási joggal rendelkezik. Vásáros-Szerdahelynek is nevezik ekkoriban. A 16. század végén várát reneszánsz stílusban átépítik és egy alagúton keresztül összekötik a templommal. 1670 körül a császári csapatok lerombolják várát és a templomát is. 1700 környékén az akkori birtokos Vécsey László épít barokk stílusú kastélyt a vár helyén, a torony és néhány fal felhasználásával. A kastélyt a 19. század végén átépítik, ekkor nyeri el mai formáját.
Nagykövesdi vár.
A közvetlen a magyar határ közelében fekvő Nagykövesd (szlovákul: Veľký Kamenec) Királyhelmectől 15 km-re délnyugatra található. Fő látnivalója a falu központjában kiemelkedő domb tetején épült nagykövesdi vár romja.
A település első okleveles említése 1283-ból származik, amikor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. 1287-től már a Baksa nemzetségé, ekkoriban épülhetett vára is, melynek első említése 1323-ból való. A várat a 15. század közepén huszita hadak foglalják el, melyet nem sokkal később Mátyás király seregei foglalnak vissza. Ezt követően előbb a Pálócziaké, majd a Perényiek szerzik meg, míg ezt követően 1556-ban Némethy Ferenc foglalja el. Az 1500-as évek végétől kezdve, kisebb megszakításokkal ismét a Baksa nemzettségbelieké a vár, egészen 1672-ig. 1673-ban a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként a császár katonák felrobbantják a várat.
A vár falaiból építik fel a vár domboldalában álló katolikus templomot és a Szirmai-Fischer-család kastélyát. A kastélyban jelenleg a település iskolája működik. Domboldalon emelkedő várának látványos romjait már messziről lehet látni, uralják a tájképet.
Pácini várkastély
A kastély 1581-ben egy természetes vízfolyásokkal körülvett homokdombra épült. Az épület két szintre, egy egyszerűbb kivitelű földszintre és egy gazdagon díszített emeletre tagolódott. A múzeum, a kastély emeleti szobáiban megpróbálja felidézni a korhű hangulatot. A földszinten a Bodrogköz néprajzát bemutató tárgycsoportok, és bodrogközi honfoglalás kori bemutató látható.