A pulzusszám és az edzés kapcsolata.
A pulzusszám az egyik legérzékenyebb mutatója a szervezetünk fizikai terhelésének. Terhelés közben mért pulzusunk fontos információval szolgál az adott terhelés intenzitásáról, testünk pillanatnyi állapotáról, sőt hosszabb távon vizsgálva az adatokat az edzésmunkával elért fejlődésnek is jó mutatójává válik. Pulzusunk nyomon követése segíthet például edzés során a megfelelő tempó belövésében. Ahhoz, hogy pulzusszámunkat hatékonyan tudjuk használni edzésmunkánkban, meg kell határoznunk néhány alapvető pulzusértékünket: a maximális pulzust, a nyugalmi pulzust, valamint az aerob és az anaerob edzésmunkához használható pulzustartományokat, majd ezen adatokat be kell építenünk edzésmunkánkba.
A maximális pulzusszám meghatározása.
A maximális pulzus meghatározására javasolt módszereknek két fajtája van: a számolásos és a méréses módszerek. A maximális pulzus futás, úszás és biciklizés esetén eltér egymástól! A futós maximális pulzusból ötöt levonva kaphatjuk a biciklis és tízet levonva az úszós maximális pulzus becslését.
Számolásos módszer.
Több képlet létezik a maximális pulzus kiszámolására. A régebben használt igen egyszerű „Maximális pulzus = 220 mínusz életkor“ formulát ma már pontatlannak tartják a szakemberek, hiszen az nem veszi figyelembe a sportoló életkorát és edzettségi állapotát. Megoszlanak a vélemények arról a kérdésről, hogy a sportoló neme befolyásolja-e a maximális pulzust, egyes képletekben ez a tényező is megjelenik. Alább olvasható három, számolásos módszer, és összehasonlításként mindegyik képlettel kiszámoljuk egy 36 éves, 75 kg-os, nem elit férfi sportoló maximális pulzusát.
Egy széles körben alkalmazott számolásos módszert, melyet John Parker ismertet részletesen a pulzusmérős edzésekről írt könyvében, a következő képlettel számol: Maximális pulzus = 205 mínusz az életkor fele; plusz 5
ha nő; plusz
Egy következő ismert képlet az életkort, a nemet és a testsúlyt veszi figyelembe:Maximális pulzus = 210 mínusz az életkor fele; mínusz a testsúly 10%-a kg-ban; plusz
Végül egy harmadik, az életkort és az edzettséget figyelembe vevő ismert képlet, melyet a Runners World magazin is javasol a maximális pulzus meghatározására, a Miller formula: Maximális pulzus = 217 mínusz (0,85 × életkor); mínusz
Méréses módszer
A számolásos módszerek általában nem adnak teljesen pontos eredményt, mivel nem képesek a sportoló egyedi sajátosságait figyelembe venni. A maximális pulzus pontosabb meghatározására a maximális terheléssel elért pulzus megmérése ad lehetőséget. Ezt pl. a következő edzésekkel érhetjük el:
Futás
1. Alaposan melegítsünk be, és igyunk sok folyadékot edzés előtt. Ha van pulzusmérőnk, azt vegyük fel. Keressünk egy hosszan, enyhén emelkedő, lehetőleg egyenes utat vagy ösvényt.
2. Fussunk felfelé kemény tempóban 2-3 percig, majd lassan kocogjunk vissza az emelkedő aljára.
3. Még kétszer ismételjük meg a gyors felfelé és lassú lefelé futást úgy, hogy egyre erősebb tempóban fussunk felfelé. Az utolsó alkalommal igyekezzünk minden energiánkat megfeszítve olyan gyorsan futni, ahogy csak tudunk.
4. Az utolsó felfelé futás során illetve megálláskor mért pulzusértékek közül a legmagasabb lesz a maximális pulzus értékünk.
Úszás
Bemelegítés után ússzunk 2x200 m gyorsot, 15 másodperc pihenővel, maximális erőbedobással. Gyengébb úszók tenyérellenállást is használhatnak. A második 200 utáni pulzust azonnal megállás után mérjük meg.
Hogy mérjünk pulzust, ha nincs pulzusmérőnk? A pulzusszámot legegyszerűbben a nyaki verőéren mérhetjük. A hüvelykujjunkat a gégénk mellé ez egyik verőérre, a másik négy ujjunkat a másik oldalra helyezve, némi gyakorlat után, könnyedén megszámlálhatjuk a pulzusunkat. Közvetlenül a terhelés után 10-20 mp közötti mérésből érdemes kiszámolni az egy perces pulzust. Nyugalmi pulzus mérése esetén a nagyobb pontosság miatt 30–60 mp-et is végigszámolhatunk.
A nyugalmi pulzusszám meghatározása.
A nyugalmi pulzust (HRrest) méréses módszerrel tudod meghatározni. A mérést reggel, ébredés után közvetlenül kell elvégezni. A minél pontosabb eredmény érdekében olyan napot válassz a mérésre, amikor jól kialudhatod magad és nem ébresztőórára, hanem saját magadtól ébredsz fel. Már előző este tedd a kezed ügyébe a pulzusmérő övét, és ébredés után fekve maradva, nyugodt lassú mozdulatokkal az övet benedvesítve tedd azt mellkasodra. Ezután feküdj nyugodtan még pár percet, az sem baj ha elbóbiskolsz közben. Majd kezdheted figyelni a pulzusmérő kijelzőjét. Figyeld a számokat 2-5 percen keresztül, és jegyezd fel a legkisebb értéket. Ismételd meg ezt a mérést, pár egymást követő napon. A leggyakrabban előforduló legalacsonyabb mért értéket tekintheted a nyugalmi pulzusodnak.
Ha nincs a kezed ügyében a pulzusmérő, a pulzusszámot persze kézzel is megmérheted. Ezt a nyaki verőéren kell megtenni. A hüvelykujjad a gégéd mellé ez egyik verőérre, a másik négy ujjad a másik oldalra helyezve, megszámolhatod a pulzusod. Nyugalmi pulzus mérése esetén a nagyobb pontosság miatt 30-60 mp-et is érdemes végigszámolni, ügyelve, hogy ne hagyj ki egyetlen ütést sem. Jelen cikk írójának nyugalmi pulzusa ma reggel 45 volt, de az értékek egyéni adottságoktól és edzettségi állapottól függően széles skálán mozoghatnak, nem ritka a 40 alatti és a 60 feletti érték sem. Ahogy edzettségi állapotod javul, a nyugalmi pulzusod is fokozatosan csökkenhet, ezért érdemes azt pár havonta, félévente újra megmérni.
Mi a pulzusszám alapján meghatározható edzéscél?
A maximális pulzussal csak az élsportolók edzhetnek, mert az nagyon igénybe veszi a szervezetet. A testedzés optimális pulzusszáma a maximális pulzus 50-90 százaléka.
|
Sport zóna |
Pulzus-ráta (HRmax %) |
Kinek, mikor ajánlott? |
Milyen gyakorlat? |
A kiváltott hatás |
|
1: Egészség- megőrzés, regeneráció |
50-60 % |
Kezdőknek és idősebbeknek, valamint sportolóknak pihenési edzésre, bemelegítés és levezetés. |
Gyors gyaloglás. Érzésre nagyon könnyű, kis erőfeszítés. |
Segíti a bemelegítést és a levezetést, illetve a pihenést. |
|
2: Zsírégetés |
60-70 % |
Akik fogyni akarnak, aki alapozás idején hosszabb edzést, vagy versenyidőszak idején pihenési edzést végez. |
Kocogás. Érzésre kényelmes és könnyed, alacsony izom- és kardiovaszkuláris terhelés. |
Javítja az általános alapedzettséget, és elősegíti az anyagcserét. |
|
3: Aerob állóképesség-növelés |
70-80 % |
Versenyekre készülő vagy adott teljesítmény elérésére vágyó sportolóknak. |
Egyenletes közepes tempójú futás. Érzésre egyenletesen szabályozott gyors légzés. |
Fokozza az általános edzéstempót, könnyebbé teszi a közepes nehézségű erőfeszítést, és javítja a hatékonyságot. |
|
4: Anaerob állóképesség-növelés |
80-90 % |
Tapasztalt sportolóknak egész évben, változó időtartamban. Versenyek előtti időszakban fontosabbá válik. |
Gyors futás. Érzésre izomfáradtságot és ziháló légzést okoz. |
Fokozott képesség a nagy sebességű állóképesség fenntartására. |
|
5: Csúcsterhelés |
90-100 % |
Nagyon tapasztalt és fitt sportolóknak. Csak rövid időszakokra, általában a versenyek előtti felkészülés utolsó szakaszában. |
Sprint. Érzésre nagyon kimerítő a légzés és az izmok számára. |
Maximális vagy közel maximális erőfeszítés a légzés és az izmok erősítése érdekében. |
A fenti táblázat a maximális pulzusszám alapján számolt százalékos beosztás szerint készült.
Az edzés az 1. sportzónában nagyon alacsony intenzitással történik. A fő edzési elv az, hogy a teljesítményszint az edzés utáni pihenéskor javul, nem csupán edzés közben. A pihenési folyamat nagyon alacsony nehézségű edzéssel gyorsítható.
A 2. sportzóna az állóképességi edzésre való, az edzésprogram lényeges része. Az ebben a zónában végzett futások könnyű, anaerob edzések. Az ebben a könnyű zónában végzett hosszú időtartamú edzés hatékony energiafelhasználást eredményez. A fejlődéshez kitartásra van szükség.
Az aerob erő a 3. sportzónában fejleszthető. Az edzési intenzitás nagyobb, mint az 1. és 2. sportzónákban, de főként még mindig aerob. Az edzéshez szükséges energiát egyre kevésbé fedezik a zsír raktárak, a szervezet a szénhidrát tartalékokból fedezi a szükségletet. A 3. sportzónában végzett edzés például regenerálódási szakasszal váltogatott intervallumokból állhat. Az ebben a zónában végzett edzés elsősorban a vérkeringés hatékonyságát javítja.
Ha a cél a maximális teljesítményű versenyzés, a 4. és 5. sportzónákban kell edzeni. Ezekben a zónákban anaerob módon eddz, legfeljebb 10 perces intervallumokban. Minél rövidebb az intervallum, annál nagyobb az intenzitás. Nagyon fontos az intervallumok közötti kellő regenerálódás. A 4. és 5. zónákban lévő edzésminták úgy vannak kialakítva, hogy csúcsteljesítményt biztosítsanak.
A sportzónák laboratóriumi körülmények között mért HRmax érték vagy saját teszt végrehajtásával kapott érték segítségével testre szabhatóak. Amikor egy adott sportzónában edzel, próbáld meg kihasználni az egész zónát. A zóna közepe kiváló cél, de nem szükséges állandóan adott szinten tartani a pulzusszámot. A pulzusszám fokozatosan igazodik az edzési intenzitáshoz. Amikor például az 1. sportzónából a 3.-ba térsz át, a keringési rendszer és a pulzusszám 3-5 perc alatt fog igazodni ehhez. A pulzusszám olyan tényezők függvényében igazodik az edzési intenzitáshoz, mint a fittség és a kipihentség szintje, illetve a környezeti tényezők. Fontos figyelemmel kísérni a fáradtság szubjektív érzését, és annak megfelelően módosítani az edzésprogramot.
Minél közelebb vagy egy-egy edzéscél felső pulzushatárához, annál hatékonyabban edzel a célodért.
A pulzustáblázat.
A fentiek mellett megemlítendő még az úgy nevezett maradék pulzusszám vagy pulzus tartalék fogalma is. Erről azért fontos tudni, mert egyes edzéstervekben a sport zóna nem a fentebb említett HRmax-ra, hanem a maradék pulzusszámból számolt pulzus tartományra vonatkozik. Kerékpáros szakmai, sport élettani álláspontok alapján az így meghatározott sport zónák pontosabban leírják a tervezett terhelés intenzitást, azzal jobb korrelációt mutatnak.
A maradék pulzusszám vagy pulzus tartalék (HRR) a maximális pulzusszám (HRmax) és a nyugalmi pulzusszám (HRrest) közötti különbség. A HRR az edzési pulzusszámok kiszámítására használható, az edzési pulzusszám pedig a Karvonen képlettel határozható meg. Add a maradék pulzusszám adott százalékát a nyugalmi pulzusszámhoz.
Edzési HR = a cél nehézségi szint %-a (HRmax – HRrest) + HRrest
Példa:
70 %-os HRR célintenzitás egy olyan személy esetében, akinek a HRmax 201 bpm és a HRrest 50 bpm:
Edzési HR= 70% (201-50) + 50 Edzési HR=156 bpm
A fentieket alkalmazva kiszámolhatod illetve elkészítheted a pulzuskontrollos edzéshez szükséges pulzustáblázatot. Ezt a táblázatot használhatod majd a megcélzott pulzustartomány kikereséséhez, amikor az edzésterved szerint 70, 80, 90, stb. százalékos cél intenzitáson kell bizonyos edzésszakaszokat megtenned. Ha jól mérted a tényleges maximális és nyugalmi pulzusodat, akkor várhatóan ezt a táblázatot több hónapig is használhatod majd változtatás nélkül. Azért egyelőre ne készítsd el a laminált változatot , hiszen sokszor az első mérések nem tökéletesek, és így az első pár hét/hónap edzései alatt kiderülhet, hogy maximális pulzusod pár ütéssel magasabb, vagy mérhetsz alacsonyabb nyugalmi pulzust mint amivel eredetileg számoltál - ekkor számold újra a táblázatodat. Legalább félévente később is érdemes lesz ellenőrizned, hogy továbbra is változatlan-e a tényleges maximális és nyugalmi pulzus adatod.
