Új jelszó kérése

Pácin - Imreg - Pácin 65,6 km

 

                       Pácin - Imreg - Pácin 65,6 km

                           

                            13km emelkedő 14km leejtő 38,6km dombos vidék.

                         Legnagyobb emelkedés 20%.   Legnagyobb leejtés 20%.

                   Legalacsonyabb pontja 95 méter. Legmagasabb pontja 262 méter.

                                               Szintemelkedés: 340 méter.

                                         Energiafelhasználás: kb 2200 Kcal.

 

 


Nagyobb térképre váltás  ( Nagyobb térképre való váltás után, kattints a bal oldalon lévő 3D feliratra.)

 

 

                                               Pácini várkastély

 

A kastély 1581-ben egy természetes vízfolyásokkal körülvett homokdombra épült. Az épület két szintre, egy egyszerűbb kivitelű földszintre és egy gazdagon díszített emeletre tagolódott. A múzeum, a kastély emeleti szobáiban megpróbálja felidézni a korhű hangulatot. A földszinten a Bodrogköz néprajzát bemutató tárgycsoportok, és bodrogközi honfoglalás kori bemutató látható.

 

 

                                               Nagykövesdi vár.

 

A közvetlen a magyar határ közelében fekvő Nagykövesd (szlovákul: Veľký Kamenec) Királyhelmectől 15 km-re délnyugatra található. Fő látnivalója a falu központjában kiemelkedő domb tetején épült nagykövesdi vár romja.

A település első okleveles említése 1283-ból származik, amikor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. 1287-től már a Baksa nemzetségé, ekkoriban épülhetett vára is, melynek első említése 1323-ból való. A várat a 15. század közepén huszita hadak foglalják el, melyet nem sokkal később Mátyás király seregei foglalnak vissza. Ezt követően előbb a Pálócziaké, majd a Perényiek szerzik meg, míg ezt követően 1556-ban Némethy Ferenc foglalja el. Az 1500-as évek végétől kezdve, kisebb megszakításokkal ismét a Baksa nemzettségbelieké a vár, egészen 1672-ig. 1673-ban a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként a császár katonák felrobbantják a várat.

A vár falaiból építik fel a vár domboldalában álló katolikus templomot és a Szirmai-Fischer-család kastélyát. A kastélyban jelenleg a település iskolája működik. Domboldalon emelkedő várának látványos romjait már messziről lehet látni, uralják a tájképet.

 

 

 

                                 Bodrogszerdahely Vécsey Kastély.

 

A Bodrog-folyó partján fekvő Bodrogszerdahely (szlovákul: Streda nad Bodrogom) közvetlen a magyar határ közelében Borsi és Királyhelmec között található. A faluban található, barokk stílusban épült Vécsey-kastély a település egykori várának helyén áll.

A régészeti ásatások már a paleolitikumból származó leleteket tártak fel. A település melletti Bálványhegyen honfoglaláskori sírokat tártak fel, a sírokban pedig egykori bőrtarsolyhoz tartozó bronz veretek kerültek elő. Első említése a 13. századból származik. A források szerint vára már állt a 13. században. A 14. században már van temploma és vásártartási joggal rendelkezik. Vásáros-Szerdahelynek is nevezik ekkoriban. A 16. század végén várát reneszánsz stílusban átépítik és egy alagúton keresztül összekötik a templommal. 1670 körül a császári csapatok lerombolják várát és a templomát is. 1700 környékén az akkori birtokos Vécsey László épít barokk stílusú kastélyt a vár helyén, a torony és néhány fal felhasználásával. A kastélyt a 19. század végén átépítik, ekkor nyeri el mai formáját.

 

 

                                                            Imreg

 

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e.5000 és 3000 közötti időben éltek a bükki kultúrához tartozó embercsoportok. Az i. e. 7. századtól a laténi kultúra települése állt itt. A mai települést 1309-ben Imbregh alakban említik először. A falu temploma 1333-ban már állott, 1623-ban romokban hevert, de 1752-ben újjáépítették. A falu az Imreghy család ősi birtoka, akiket egy 1419-ből származó oklevélben említenek először. A 16. század közepén Imreget is elérte a reformáció. A falu református temploma az északi részen épült meg. Egy 1598-as feljegyzés szerint Stefán András, Soós Kristóf, Barkóczy László, Pethő István és a Bodó család a falu birtokosai. Később az Aspremont, a Barkóczy, a Kazinczy, a Buttler, a Bessenyey, a Horváth, a Szikszay és a Weinberg családok a főbb birtokosai. 1767-ben a Barkóczy család a határában levő hegytetőn területet adományozott a minoritáknak, akik kolostort és templomot építettek ide. A kolostornak híres könyvtára volt kétezer kötettel. Nevezetes búcsújáróhely lett. A faluban 1787-ben 79 házban 517 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

1910-ben 556, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. A községben 1960-ban kultúrház, 1967-ben vízvezeték épült. 1976-ban megépült az Ondaván átívelő híd.

Itt van eltemetve páter Sujánszky Euszták, aki 1849.október 6-án az aradi hősöket utolsó útjukra kísérte. A későbbi zaklatások elől ide menekült és nyolc évig élt itt a világtól teljes visszavonultságban, itt halt meg 1875. december 7-én. A gyónási titkokat és az elrejtett Szent Korona helyének titkát haláláig megőrizte

 

 

                                               Borsi Rákóczi Kastély.

 

A közvetlenül a magyar határ mentén elhelyezkedő, a Bodrog-folyó partján fekvő Borsi (szlovákul: Borša) Sátoraljaújhelytől 3 km-re található. A falu fő nevezetessége a reneszánsz stílusban épült Rákóczi-kastély, amely II. Rákóczi Ferenc szülőháza is volt.

A Rákóczi-várkastélyt az 1570-es években építette Zeleméry Kamarás Miklós, mely 1616-ban került a Rákóczi-család tulajdonába. Az épületet az 1630-as évek környékén kibővítették, ekkor épült meg többek között az északnyugati és a déli sarokbástya, valamint az északi és a déli palotaszárny. Az U-alakú, emeletes várkastély körül még ma is látszanak az egykori vizesárkok maradványai. A várkastély reneszánsz ajtó és ablak keretei is megmaradtak. Itt született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc, későbbi erdélyi fejedelem, akinek megújított emeleti emlékszobáját ma is meg lehet tekinteni. A kastély előtt a fejedelem szobra és emléktáblája található.
A helyenként romos állapotú várkastély felújítása jelenleg is zajlik, több földszinti helység és a Rákóczi emlékszoba már megújítása már befejeződött. A teljes épület felújítását követően a kastély többfunkcióssá válik: a múzeumi-, könyvtári-, vendéglátói funkciók és  konferenciaközpont kap az épületben helyet a tervek alapján. Az épület jelenleg az önkormányzat tulajdonában van.

 

Webáruház készítés